Hidvégi et al. (2015) egészségdefinícióját elfogadva, modellünkben a holisztikus egészségi állapot a testi-lelki-szellemi, valamint a szociális kapcsolatok pillanatnyi állapotát írja le.
A pillanatnyi testi állapotot a pillanatnyi fizikai állapotként értelmezzük. A fizikai betegség pszichés problémák következménye lehet (Dahlke, 2011) Ebből kiindulva a modellben azt valljuk, hogy a testi tünetek megfelelő jelzőrendszerként nyújtanak információt testünk kondíciójáról. A még nem érzékelhető testi tünetek beazonosítására a szűrővizsgálatok nyújtanak lehetőséget.
A pillanatnyi lelki állapotot az adott pillanatban bennünk lévő érzések halmazaként írjuk le. A pozitív pszichológia tudományterülete fókuszál a pozitív érzésekre (az egyén elégedett a múltjával, boldog a jelenben, és reménykedik a jövőben), a pozitív egyéni tulajdonságokra (az egyén erősségei és erényei), valamint a pozitív intézményekre (emberi közösségi példák) (Bagdy, 2015).
A pillanatnyi szellemi, vagy mentális egészségi állapotot a pillanatnyi gondolatok összességeként definiáljuk. A szociálpszichológia tudományterülete definiálja nagyon pontosan az egyének társadalomban betöltött szerepeit, szereptanulási folyamatait, szerepkonfliktusait (Csepeli, 2014). Kiinduló modellünkben a szociálpszichológia ezen alapjaira, valamint Hidvégi et al. (2015) egészségfogalmára építünk. A mentális betegségek növekvő tendenciája indokolja a modellben való megjelenését és az egészségügyi stratégiában és rendszerekben való kezelését (pl. Frasheri & Dhamo, 2016).
A szociálpszichológia foglalkozik a társas kapcsolatokkal is, valamint azok egyénekre gyakorolt hatásaival. Az együttműködés, a bizalom alapvető feltétele az életminőség és az egészség javításnak (Kopp & Martos). Kiinduló modellünkben a pillanatnyi szociális kapcsolatok minőségére, – azaz a családdal, barátokkal, munkatársakkal, szomszédokkal való kapcsolatra – egyrészt a holisztikus, a három összetevős egészség egyensúlyának pillanatnyi állapota, másrészt az egyén saját életéért, döntéseiért, cselekedeteiért történő felelősségvállalása hat. Ugyanakkor a szociális kapcsolatok minősége hatással van az egyén egészségére, hiszen a szocializációja során ezek a személyek mutatnak gondolkodásmódbeli, érzelmi és cselekvési mintákat.
A holisztikus egészségi állapot lényeges eleme az egyéni felelősség. Az egyéni felelősség kiterjed az életmódra és az egészségmegőrzés különböző tényezőire, amelyek érinthetik a testi, lelki, mentális és szociális állapotot is. Fontosnak tartjuk, hogy ennek része az egyén különböző szerepeiben betöltött felelősség is. Magánemberként az egyén többek között társként, szülőként, barátként, a helyi közösség tagjaként hathat mások egészségére is. Munkavállalóként is fontos az egészségtudatos magatartás, ami jelenti egyrészt az egészségvédelmi szabályok betartását, az egészséges munkahelyi környezet és az egészséget nem károsító munkafeladatok elvárását a munkáltatótól, másrészt hogy az egyén munka iránti elkötelezettsége ne vezessen egészségkárosításhoz (pl. munkafüggőség, kiégés). Az egyén ezen túlmenően fogyasztóként is lényeges szerepet tölt be, így az egészségtudatos magatartás egyfajta felelős fogyasztást is jelent, hiszen a fogyasztói társadalom további erősítése épp az egészségi állapot rongálását tudja előidézni.
