- KEZDŐLAP
- MIT JELENT?
MIT JELENT?
Az MHL Program célja: tudományos evidenciákra és nemzetközi trendekre alapozott egészségipari és egészségtechnológiai kutatások és fejlesztések, valamint ezek eredményeit is hasznosító egészségpontok hálózatának létrehozása és működtetése.
A preventív szemléletben működő egészségpontok az egészséges életmód népszerűsítésével és az életminőség javításával hozzájárulnak az egyéni életvitel okozta stressz feldolgozáshoz, ellensúlyozásához, míg az egészségipari és egészségtechnológiai kutatás/fejlesztés eredményei globális szinten érvényesülnek. A projekt részelemei holisztikus megközelítést alkalmazva (testi-lelki-mentális-szociális szinten), a modern kor eszközeit felhasználva az egészségben eltöltött életévek számának növelését és pozitív megélését eredményezik a magyar és a külföldi projekteredményeket felhasználó és hasznosító kliensek számára. A preventív fókuszt szem előtt tartva és az egyéni felelősségvállalásra építve újdonságfaktorként jelenik meg, hogy az egyént és a környezetét (lakóterét, munkahelyét) is a figyelem középpontjába állítva meghatározó szerephez jutnak az innovációs egészségipari technológiák, a levegő, a napfény, a víz, a táplálkozás valamit a Schumann rezonancia egészségre gyakorolt hatása.
Tudományos háttér
Egészségfejlesztés az összes olyan nem terápiás intézkedés, amely az egészség megőrzését, fejlesztését és javulását, valamint a magatartási és/vagy környezeti eredetű egészségi problémák megoldását elősegíti. Az egészségfejlesztés tehát egységes fogalommá integrálja az egészség-felvilágosítás, az egészségnevelés és tanítás, önsegítés, valamint a prevenció eddigi részstratégiáit. Ezen felül hangsúlyozza az interdiszciplinaritás és a szektorhatárok átlépésének a szükségességét, az élet és munkakörülmények, valamint a lakossági részvétel lehetőségeinek figyelembevételét (Fritz, 1998).
Fejlesztés alatt az egészséggel összefüggésben tehát az egészség „feljavítását” értik, így a felvilágosítást, a támogatást, valamint az egészség szempontjainak előtérbe helyezését mind az egyén, mint a társadalom szintjén (Ewles – Simnett, 1999),(Fritz, 1998) . Az egészségfejlesztés alapvető célja, hogy megkísérelje képessé tenni az embereket nagyobb kontroll elérésére, megszerzésére életüknek és egészségüknek befolyásoló tényezői felett.
Az egészség pozitív fogalom, amely magában foglalja az egyéni és a társas forrásokat is a fizikális erőnléten túl” (Kaplan, 1992) (Fritz, 1998). A definíció központi eleme a kontroll kérdése, amely kifejezi az egészségfejlesztés aktív voltát. Az ún. civilizációs betegségek megelőzése ugyanis az egyének és közösségek megfelelő motiváltsága és aktív részvétele nélkül nem lehetséges.
Az ún. epidemiológiai korszakváltás – a vezető halálokok spektrumának eltolódása a fertőző betegségektől a krónikus, nem fertőző betegségek irányába – egyben az orvostudomány és az orvoslás gyakorlatának paradigmaváltását is szükségessé tette.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egészségfejlesztésről alkotott definíciója (WHO, 1984) találóan fogalmaz: „Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy növekvő befolyást (kontrollt) gyakoroljanak az egészségüket meghatározó tényezők felett, és javítsák a saját egészségi állapotukat”.
A vázolt perspektíva az egészség fogalmából következik, s arra is kiterjed, mennyire képes realizálni a törekvéseit és kielégíteni a szükségleteit az egyén vagy valamely csoport; másrészt meg tudja-e változtatni a környezetét, illetve képes-e megbirkózni a környezetvédelmi feladatokkal. Az egészségre tehát a mindennapi életben mint erőforrásra tekintünk; nem mint életcélra. Ez a pozitív kicsengésű megfogalmazás egyaránt hangsúlyozza a társadalmi és személyi erőforrásokat, csakúgy, mint a fizikai kapacitást/állóképességet, vagyis az egyén erőnlétét (Ewles – Simnett, 2013), (Fritz, 1998).
Az egészségfejlesztés alapvető aspektusa és célja az emberek feljogosítása és képessé tevése arra, hogy jobban odafigyeljenek az életüket és egészségüket befolyásoló tényezőkre, magyarán: „többet törődjenek egészségükkel” (Ewles – Simnett, 2013), (Fritz, 1998).
Az egészségfejlesztés új szemlélete megújulást kell hozzon, ahol az egészségfejlesztés egyre inkább egyfajta életmód programmá válik, amely a társadalom egészére terjed ki; időseket és fiatalokat, férfiakat és nőket, egészségeseket és betegeket foglal magában. Az új szemléletű egészségfejlesztés legfontosabb eleme a személyiségfejlődés, amely képessé tesz az életöröm megtalálására és az életminőség javítására. Ebben a szemléletváltásban az egészséggel kapcsolatos multidiszciplináris kutatások eredményeinek és azok hatékony alkalmazásának kell kulcsszerepet játszaniuk (Fritz, 1998).