MODERN
TUDÁS
Egyensúly
az életben!
értékrendünket
EGÉSZSÉG-
TUDATOSSÁG
A modern kori egészségtudatosság, avagy mit is értünk ma holisztikán?
Kiindulva abból a tényből, hogy a mindennapjainkat átszövő elektroszmog jelentős mértékben egváltoztatta a Schumann-rezonancia frekvenciáját, amely igencsak erős élettani hatásokat fejt ki az élő szervezetekre, adódik tehát a kérdés, hogy a modern kor technológiai vívmányai és az egészség holisztikus értelmezése, valamint mindezek napi rutinba történő integrálása megadhatja-e a 21. századi embernek a vágyott jóllétet?
Mi saját magunk mennyire vagyunk felelősek a saját egészségi állapotunkért?
Kiknek értelmezhető még a felelőssége az egyén egészségi állapotáért? Hogyan lehet tehát előidézni a hatékony egészségmegőrzést? Egy ideje divatos a holisztikus egészség témával foglalkozni, hiszen napjainkban az egészség és a hozzá kapcsolódó szépség, valamint siker igazán fontos része az emberek mindennapjainak. Nem igazán akad olyan ember, aki valahogyan ezzel a témával ne foglalkozna, ne keresné azt a bizonyos szent grált. Ahogyan az Egészségügyi Világszervezet is teszi, akik globális szinten vizsgálják az emberek egészségét, az egészséget befolyásoló tényezőket, a beavatkozási lehetőségeket és a megoldásokat. A kezdeti megközelítések ma már sokkal összetettebbek, holisztikusak.
A COVID-19 pandémia az egészség és a világunk működésének összefüggéseit felerősítette, mindenkivel átéreztetve, hogy az ember egészséges működése az alapja a világunk működésének. Már önmagában az, hogy az egészség közvetlenül vagy közvetetten megjelenik minden fenntartható fejlődési célban, elég lenne egy óriási fordulatról beszélni az egészség témában. De más szemléletbeli változások is felerősödtek mind az orvos szakmában, mind az áltag emberekben.
értékrendünket
Ahhoz tehát, hogy a mai modern korban egészségtudatosságról beszélhessünk, Holisztikus egészségtudatossági és felelősségvállalási modellből kell kiindulni. Ez alatt olyan modellt értek, amely magába foglalja az egyén testi, lelki, mentális egészségét és szociális jóllétét, valamint az egyéni felelősség mellett az egyént körülvevő környezetből eredő hatásokat és beavatkozási aktorokat is figyelembe veszi, továbbá integrálja a fenntartható fejlődés szemléletét, modern egészséges életstílust kialakítva.
A mai modern világunk eljutott egy olyan határig, amikor egyénileg fel kell tenni azokat a kérdéseket, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy harmóniába tudjunk élni a környezetünkkel, a természettel. Fontos ez az összhang, hiszen a modern életvitelünk távolított el minket attól az állapottól, amikor az ember, mint biológiai lény tekintett magára.
Ez a tudatállapot bizonyos szempontból sokkal egészségesebb volt, mint a mai modern életfelfogásunk. Nem mondom, hogy nincs előnye a mai, modern életünknek, csupán annyit, hogy sok hátránya van a kényelemnek és társadalmi berendezkedésünknek biológiai szempontból. Amikor ezt megértjük, akkor rájövünk, hogy az ún. természeti törvény úgy hat ránk, mint a gravitáció. Lehet benne nem hinni, attól még hat. Az egyensúlyi állapottól való eltávolodás dominó effektusként okozza az egészségügyi problémákat, hiszen a biológiai mechanizmusok felborulnak.
EGYÉNI
FELELŐSSÉG
MODERN
HEALTHY
LIFESTYLE
Mind az egészségtudatossági modellekben, mind az empirikus felmérésben megjelenik a környezet, a befolyásoló aktorok szerepe is. Az egyének kisebb súlyúnak ítélik meg ezek felelősségét, pedig véleményem szerint jelentős hatással van a környezet az egyén egészségtudatosságára és egészségi állapotára is.
Felelősségük nagysága azonban sem az egyénekben, sem pedig a környezeti aktorokban nem tudatosodott eléggé. Az egyéni és a társadalom egészségi állapotának javítása érdekében nemcsak holisztikus egészségfelfogásra, hanem holisztikus egészségtudatosságra van szükség, ami azt jelenti, hogy egyszerre kell jelen lenni az egészségtudatosságnak, releváns ismereteknek és valódi tetteknek az egyének szintjén, és ugyanígy az őt körülvevő környezeti aktorok szintjén is.
Mind pozitív, mind negatív értelemben jelentősen befolyásolhatják az egyén egészségtudatosságát, ismereteit és magatartását a környezeti aktorok. Holisztikus szemléletben tehát az egészségért való felelősségvállalás értelmezhető és kiterjeszthető az egyént körülvevő környezeti aktorokra is.
A modellben abból indultunk ki, hogy az egészség hatással van az egyéni és a közösségi versenyképességre is. A kutatások az bizonyítják, hogy összefüggés van az egészség és a gazdasági termelékenység között, mind egyéni, mind társadalmi szinten. Ennek oka, hogy a betegség költséget, elmaradó hasznot okoz, ugyanakkor az egészségi állapot javulása növeli a termelékenységet, az oktatásban való részvételt és a megtakarításokat is (Kollányi, 2013).
A holisztikus egészségtudatossági és felelősségvállalási modell több szempontból is holisztikus. Elsőként a test-lélek-szellem harmóniájából indul ki az egyén szintjén. Ennek a hármas egységének a folyamatos egyensúlyban tartásaként, azaz pillanatnyi állapotok egymásutánjaként értelmezzük az egészségi állapotot. Másodsorban a modell holisztikus, mivel tartalmazza azokat a társadalmi stakeholdereket, amelyek képesek az egyéni egészséget befolyásolni, sőt abba beavatkozni is, így társadalmi aktorrá válni.
Harmadrészt holisztikus, mivel integrálja a fenntartható fejlődés egészségfelfogását, azaz az egészséget a fenntartható fejlődés egyik kiindulóponjának, másrészt egyik eredményének tekinti.
1. ábra: A holisztikus egészségtudatosság és felelősségvállalás modellje 2022.
Forrás: Mató-Juhász et al. (2016, 227-239 o.)
A holisztikus egészségi állapot lényeges eleme az egyéni felelősség. Az egyéni felelősség kiterjed az életmódra és az egészségmegőrzés különböző tényezőire, amelyek érinthetik a testi, lelki, mentális és szociális állapotot is. Fontosnak tartom, hogy ennek része az egyén különböző szerepeiben betöltött felelősség is.
Magánemberként az egyén többek között társként, szülőként, barátként, a helyi közösség tagjaként hathat mások egészségére is.
Munkavállalóként is fontos az egészségtudatos magatartás, ami jelenti egyrészt az egészségvédelmi szabályok betartását, az egészséges munkahelyi környezet és az egészséget nem károsító munkafeladatok elvárását a munkáltatótól, másrészt hogy az egyén munka iránti elkötelezettsége ne vezessen egészségkárosításhoz (pl. munkafüggőség, kiégés).
Az egyén ezen túlmenően fogyasztóként is lényeges szerepet tölt be, így az egészségtudatos magatartás egyfajta felelős fogyasztást is jelent, hiszen a fogyasztói társadalom további erősítése épp az egészségi állapot rongálását tudja előidézni. Ez ki kell, hogy kiterjedjen a környezettudatos és a médiatudatos fogyasztásra is.
A modell megalkotása során abból indultunk ki, hogy az egyén egészségére számos makrokörnyezeti tényező fejt ki támogató vagy gátló hatást. Az egészségre hatást gyakorló környezeti tényezők között megjelenik a fizikai környezet, az egészségügyi környezet, a gazdasági környezet, a pszichoszociális környezet, a média, valamint a társadalmi-politikai környezet (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, 2015). Ezekből kiindulva mi 5 nagyobb tényezőt definiáltunk.
Az egyik legfontosabb tényező a társadalom, (különösen jelentős a család és a barátok személye) amely képviseli az adott közeg értékeit, kultúráját. Ezek a szocializáció folyamán az egyén tudatos és tudatalatti részeibe ivódnak, formálva az egyén gondolkodásmódját, érzelmi reakcióit, valamint döntéseit, cselekedeteit. Minél inkább az egyéni felelősségvállalást képviseli az adott társadalom, annál nagyobb az egyén holisztikus egészségének kialakítási és fenntartási lehetősége, köszönhetően az egyes részek egyensúlyba hozási képességének.
A következő fontos tényező, amely az egyén egészségi állapotára nagy hatást fejt ki, maga a fizikai környezet; a levegő minősége, az ivóvíz minősége és hozzáférése, a napfény mértéke, a Schumann-rezonancia mértéke, a lakhatási körülmények, az iskolai és a munkakörülmények. Minél tisztább és kényelmesebb, annál inkább fejt ki pozitív hatást az egyén egészségére, jellemzően a testi egészségére, bár közismert a friss levegő és a napfény szellemi és mentális egészségre gyakorolt hatása is.
Az eddigieken kívül meghatározó tényező az egyén egészségére nézve az állam és tevékenységei. Ebbe a halmazba a politika, a kormányzás területei tartoznak, hiszen ezek nagyban meghatározzák az egyének lehetőségeit. Egy ország gazdasági működése és teljesítő képessége egyértelműen befolyásolja az egyén jövedelmét, ezáltal jövőképét. Az oktatási rendszer hatással van a gondolkodásmódra, az általános műveltségre és az érzelmi intelligenciára, valamint a döntési és cselekvési mechanizmusokra, ezáltal az oktatási rendszer a szellemi, és a mentális egészségre is döntő hatással bír.
Szorosan kapcsolódik az állami tevékenységekhez az egészségügyi rendszer, azonban az egészségre, különösen a testi egészségre való hatása miatt külön kategóriaként kerül említésre. Az egészségügyi ellátó rendszerhez történő hozzáférés, a szolgáltatások megfizethetősége, valamint a rendszer elfogadottságának mértéke élet-halálkérdés is lehet.
Rendkívül nagy jelentőséggel bír napjainkban a média a befolyásoló tényezők közül. A pillanatnyi normát közvetíti, ami a globalizáció hatására még összetettebb, mint valaha. Napjainkban internet számos lehetőséget ad az egészséggel kapcsolatos információk keresésére (McKinley, 2014), így jelentős hatása lehet az egészségtudatosságra is.
